A 40 éve megválasztott szent pápa szent szülei II. rész

Amikor a Szentatya 2002-ben utoljára járt hazájában, elment szülei sírjához. Az idős, súlyosan beteg pápa megáldotta szülei sírját.

Az édesapáról

Nem kellett követelnie a fiától

Az idősebb Karol Wojtyla (1879) Lipnikből származott (Bielsko-Biala). 5 év német népiskolát végzett, és 1890-ben kezdte el a német állami gimnáziumot. De félbe kellett hagynia tanulmányait, mert segítenie kellett apja szabóműhelyében. 21 évesen, mint galíciai lakos, bevonult a császári és királyi osztrák hadseregbe. Az 56. gyalogos ezredben szolgált Wadowicében. A kötelező 3 éves katonai szolgálat után a hadseregnél maradt mint hivatásos irodai tiszthelyettes. Az I. világháború befejezése után visszatért Wadowicébe és folytatta ezredénél az irodai szolgálatot.

Amikor 1927-ben felesége, Emilia egészségi állapota jelentősen súlyosbodott,  Karol Wojtyla mint hivatásos katona, korai nyugdíjba vonult és két éven keresztül csak feleségével és fiaival foglalkozott. Átvette a teljes háztartást: bevásárolt, ennivalót készített, takarított, mosott. A pápa akkori barátai emlékeznek rá, hogy az édesapát néha varrás, ruhajavítás vagy zoknistoppolás közben találták. Törődött fia szellemi fejlődésével is. Esténként a lengyel történelem eseményeiről mesélt neki, történelmi könyveket vett elő, megteremtve ezzel a hazafiság alapjait. Természetesen erre az is hatott, hogy a lengyel nép nem régen szerezte vissza függetlenségét és nagy tiszteletben tartotta Pilsudski marsallt. Ilyen légkörben növekedett Szent II. János Pál.


Az id. Wojtyla németül is tanította fiát, sőt, nemegyszer együtt mentek úszni, hegyet mászni, sétálni a Skawa partjára vagy együtt pingpongoztak. Mindez azt eredményezte, hogy az apa lett a későbbi pápa legközelebbi barátja.

1929-ben, felesége halála után, id. Karol Wojtyla elvitte fiait, Edmundot és Karolt, a közeli búcsújáró helyre, Kalwaria Zebrzydowskába és azután Jasna Górára (Czestochowa). Szűz Máriát tekintette ettől kezdve a két fiú édesanyjának. „II. János Pál pápa erre egész életében emlékezett és nem egyszer meg is említette, hogy ez számára fontos tapasztalat volt” – mondta Dziwisz érsek. Nem tagadható, hogy ez nagy hatással volt a leendő pápa lelki életére és talán még egész pápaságának formáját is meghatározta.

Id. Karol Wojtyla nem nősült meg másodszor. Özvegy maradt, aki fia nevelésére koncentrált. (A báty, Edmund, 1932-ben elhunyt, amikor orvosként skarláttal fertőződött meg egy betegétől.)  Bevezetett bizonyos szabályokat: a nap ritmusát az étkezések adták meg, a közös leckekészítés, az esti folyóparti séták. És a rendszeres ima. Mindehhez naponta a kora reggeli misék a plébániatemplomban. Mindig 7 órakor, tanítás előtt. Fiával együtt olvasták otthon a Szentírást is, együtt mondták a rózsafűzért és együtt énekelték a Mária-énekeket. Mindig két térdre ereszkedve. II. János Pál így emlékezett azokra az időkre: „Gyerekkorom és fiatal éveim apám alakjához kapcsolódnak, akinek a lelki élete felesége és idősebb fia elvesztése után nagyon elmélyült. Közelről figyeltem életét, láttam, milyen sokat követel magától, hogyan térdel le imádkozni. Egy apa, aki magától követel, nem kell, hogy követeljen a fiától. Őt nézve megtanultam, hogy magamnak kell követelményeket támasztanom magammal szemben és eleget tenni saját kötelezettségeimnek.”

„Apámat rendkívüli embernek tartom”

Amikor az ifj. Karol Wojtyla 1938-ban leérettségizett, apjával Krakkóba költöztek. De egy évvel később kitört a II. világháború. Ekkor, mint oly sokan a városból, kelet felé menekültek. Elérték Sanát, Tarnówon túl, de amikor megtudták, hogy szept. 17-én Lengyelországot keletről a szovjetek támadták meg, visszatértek Krakkóba, amely már német megszállás alatt volt. Ekkor a fiatal Wojtyla a Solvay kémiai üzemben kezdett dolgozni, a kőbányában, mint munkás. A fizetéséért tudott élelmiszert vásárolni: krumplit, babot, néha káposztát. Úgy, mint korábban, most is édesapja vezette a háztartást. Főzött, varrt, javított, még a fia cipőjét is. Vasárnap délben együtt mentek szentmisére a ferencesekhez. „Igazi, mély barátság fűzte össze őket” – mesélte Dziwisz érsek.


1940. telén id. Karol Wojtyla megbetegedett. Fia orvost hívott, figyelt arra, hogy rendesen bevegye a gyógyszereket, hogy pihenjen. Nem engedett neki főzni sem. Egy szomszédasszonytól hordta az ebédet bádogedényben minden nap. 1944. febr. 18-án id. Karol Wojtyla meghalt. A pápa úgy emlékezett erre, hogy aznap, amikor megjött a gyárból, apját az asztalnál ülve találta, mellette a teás bögre. Már nem élt. A felnőtt ifjú akkor úgy sírt, mint egy gyerek. Egész éjszaka térdelt halott apja mellett és imádkozott. Ettől a pillanattól Karol teljesen egyedül maradt ezen a világon. Nem volt egyetlen közeli hozzátartozója sem.

Amikor Szent II. János Pál 2002-ben utoljára járt szeretett szülőföldjén, kérte, hogy Rómába való visszatérése előtt elmehessen szülei sírjához, a krakkói Rakowiecki temetőbe. Így is történt. Fénykép is készült egy idős, súlyosan beteg pápáról, aki reszkető kézzel megáldja ezt a sírt.


Mostanában, amikor a lengyel pápa megválasztásának 40. évfordulóját ünnepelik mindenfelé, más nézőpontot kapnak Dziwisz érsek szavai, aki Karol Wojtyla szüleinek boldoggá, majd szentté avatásáról beszélt egy ünnepségen: „Talán ők is példaként szolgálhatnának a mai családok számára és lehetnének azok védőszentjei.”

(Forrás: Sieci, Swieci rodzice swietego papieza, Milena Kindziuk)

2018.11.27 10:39
Miserend
H K Sze Cs P Sz V
06:00
07:30
09:00
10:30
17:00
18:00

Közösségeink

Nepomuki Szent János Plébánia Karitász Csoport

". . . Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen és felruháztatok engem, beteg voltam és meglátogattatok engem, fogságban voltam és eljöttetek hozzám. . . . Bizony mondom nektek, amit egynek a legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek. . . Bizony mondom nektek, amit nem cselekedtetek egynek e legkisebbek közül, nekem sem cselekedtétek. . . " (Mt. 25,35-36, 45).

Budaörsi Kolping Család

A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás.

A budaörsi Siloe karizmatikus imaközösség

1967 februárjában hétvégi lelkigyakorlatra gyűlt össze a Dugnesne Egyetemen (USA) tanáraival egy fiatalokból álló csoport. Az a vágy élt szívükben, hogy a Szentlélek megújítsa azokat a kegyelmeket, melyeket a keresztségben és a bérmálásban kaptak...

Szent Tarziciusz Egyesület

A 2000-es évek elején kezdett el érlelődni néhányunkban a gondolat, hogy mi lenne, ha a Budaörsi Római Katolikus Egyházközség szép számú ministráns közösségét egy civil szervezetbe integrálnánk, amely értünk, céljaink eléréséért jönne létre...
 

Élünk - Újság

Élünk újság

a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja (2018. április 1.) 60. szám

Élünk újság

a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja (2017. december 24.) 59. szám

Élünk újság

a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja (2017. április 16.) 58. szám