A Regőczi István Alapítvány bejegyzés alatt

Alapítványt hoz létre Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére.

Áder János elmondta, a koronavírus-járvány első és második hulláma alatt nem nagyon lehetett olyan híreket hallani, mint most, a harmadik hullám idején: fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők halnak meg és gyermekek maradnak árván.

„Hetek óta azon gondolkodtunk a feleségemmel, hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni. Kíváncsi voltam, hogy hány családot és hány gyermeket érinthetett ez a járvány: több mint hatszáz gyermekről van szó, és több mint négyszáz családról” – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.

Hozzátette, az érintett gyerekeket legalább a nagykorúvá válásukig vagy addig, amíg szakmát, esetleg diplomát szereznek, segíteni kell anyagilag.

Az alapítványról azt közölte, a jogi előkészítő munkálatok befejeződtek, elkészült már az alapító okirat; „jogi értelemben” az alapító Áder János, a felesége pedig a kuratórium tagja, valamint felkérte Bagdi Emőke klinikai szakpszichológust és Ürge-Vorsatz Diána fizikust is, akik igent mondtak.

Hozzátette, az alapítványt még nem jegyezték be – jövő héten indul a bírósági eljárás –, így egyelőre adományt nem fogadhatnak. Az alapítvány ötmillió forintból indul, ami a köztársasági elnök szerint a „saját megtakarításuk”. Ugyanakkor Áder János abban bízik, hogy ismerősei köréből, akár még szélesebb körből is érkeznek majd támogatások.

Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok, a polgármesterek és a jegyzők segítsége nélkül ezt a programot nem lehet sikerre vinni, hiszen ők ismerik az érintett családokat, és azt is, hogy pontosan milyen anyagi támogatásra van szükség.

Áder János elmondta azt is, sokat gondolkodtak az alapítvány nevén, végül Regőczi István neve mellett döntöttek, mert a katolikus pap egész életében, már a második világháborút megelőzően is, árva gyerekekről gondoskodott.

Regőczi István atya (1915-2013) életútja

Regőczi István, vagy ahogyan tisztelői nevezték, Isten vándora 1915. október 5-én született egyszerű molnárcsaládban. Teológiai tanulmányait a belgiumi Bruges-ben végezte. 1943. március 28-án szentelték pappá. 1945-ben visszatért Magyarországra.

Máriaremetén volt hittanár és káplán; majd a Váci Egyházmegye szolgálatában Vácott megalapította a Sasfiókák elnevezésű gyermekotthont több mint 300 hadiárva számára. Mint minden egyházi egyesületet és intézményt, a kommunista hatalom 1949-ben államosította és feloszlatta az árvaházat is. Regőczi atyát Kistarcsára internálták.

1953-as szabadulása után Máriabesnyőre került, ahol lelkipásztori szolgálata mellett újból gyermekotthont létesített, illegálisan. 1957-ben újból letartóztatták. A szabadulása után írt könyvei miatt – Az én sasfiókáim, Sasfiókák viharban, Mi nem hallgathatunk – illegális sajtótevékenység címén 1969-ben mint politikai foglyot 23 hónap szigorú fegyházra ítélték. Összesen hat évet ült a kommunisták börtönében.

A kisváci Regőczi-kápolna, mellette volt az árvaház

Büntetése letöltése után Pestszentlőrincen kisegítő lelkészként szolgált, majd a XII. kerületben hozzáfogott a romos Boldogasszony-kápolna felújításához, amelynek már lebontását fontolgatták. A kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, s a helyet a magyarság engesztelő központjává tette. A kegyhely egy idő után szűkösnek bizonyult, így jóval nagyobb kőkápolnát építettek, melyet 1991-ben szentelt fel Katona István váci segédpüspök. A Kútvölgyi kápolna ma is a szentségimádás, az engesztelés, a hálaadás és az imádság helye.

Regőczi István 1992-től, amikor Vác díszpolgárává választották, tíz éven keresztül szolgált lelkipásztorként a városban – nem messze a fegyháztól, amelyben évtizedek óta végzett börtönmissziót.

Munkásságáért Magyar Örökség díjjal és Parma fidei – A hit pajzsa díjjal tüntették ki.

2013. február 28-án, életének 98. évében hunyt el.

(Forrás: magyarkurir.hu)

2021.04.19 09:00
Miserend
H K Sze Cs P Sz V
07:00
07:30
08:00
09:00
10:30
19:00

BRKE TV

Közösségeink

Budaörsi Werner Alajos Kórus

A kórus története hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Fennmaradt plakátokról és egykori kórustagoktól is tudjuk, hogy templomunknak már 1946-ban is volt énekkara. A kórust az akkor itt szolgálatot teljesítő, zenét kedvelő fiatal plébános, Sík Zoltán hozta létre.

Nepomuki Szent János Plébánia Karitász Csoport

". . . Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen és felruháztatok engem, beteg voltam és meglátogattatok engem, fogságban voltam és eljöttetek hozzám. . . . Bizony mondom nektek, amit egynek a legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek. . . Bizony mondom nektek, amit nem cselekedtetek egynek e legkisebbek közül, nekem sem cselekedtétek. . . " (Mt. 25,35-36, 45).

Budaörsi Kolping Család

A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás.

A budaörsi Siloe karizmatikus imaközösség

1967 februárjában hétvégi lelkigyakorlatra gyűlt össze a Dugnesne Egyetemen (USA) tanáraival egy fiatalokból álló csoport. Az a vágy élt szívükben, hogy a Szentlélek megújítsa azokat a kegyelmeket, melyeket a keresztségben és a bérmálásban kaptak...

Szent Tarziciusz Egyesület

A 2000-es évek elején kezdett el érlelődni néhányunkban a gondolat, hogy mi lenne, ha a Budaörsi Római Katolikus Egyházközség szép számú ministráns közösségét egy civil szervezetbe integrálnánk, amely értünk, céljaink eléréséért jönne létre...
 

Élünk - Újság

Élünk újság - 66. szám

a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja (2021. április 4.) 66. szám

Élünk újság - 65. szám

a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja (2020. december 25.) 65. szám

Élünk újság - 64. szám

a Budaörsi Római Katolikus Plébánia lapja (2020. április 12.) 64. szám